Magyarországon is hiteles
Hiteles német-magyar fordítás magyarországi jogi forgalomban?
Igen! Ehhez sem kell az OFFI! Elegendő, ha a hiteles német-magyar fordítást a németországi magyar külképviselet konzuli osztálya hitelesítő (legalizációs) záradékkal látja el. Mellékelten egy példa egy ilyen hiteles német-magyar fordításra.
Költség: oldalanként 20 euró konzuli illeték (2015. márciusi állapot).
Kérjük, érdeklődjön a magyar nagykövetség konzuli osztályán, vagy a külföldi magyar főkonzulátusokon (Németországban: München, Düsseldorf és Stuttgart).
Címek:
http://ungarn.center/old/berlin.html
http://ungarn.center/old/duesseldorf.html
http://ungarn.center/old/muenchen.html
A külföldi felhasználásra szánt okiratok felülhitelesítése
Utolsó módosítás dátuma: 2019-07-05 14:41:03
A külpolitikáért felelős miniszter külföldi felhasználás céljából felülhitelesíti a magyar központi államigazgatási szervek vagy közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására törvényben vagy kormányrendeletben feljogosított szervezetek, köztestületek vagy személyek által kiállított okiraton szereplő aláírást és bélyegzőnyomatot.
Jogosultak köre
Bármely természetes személy – állampolgárságtól függetlenül – vagy jogi személy jogosult, aki magyar közokiratot kíván külföldön felhasználni.
Mit kell tennie
A felülhitelesítési eljárás kérelemre indul, melyet az kérelmező kitölt és személyesen benyújt a Külgazdasági és Külügyminisztérium Hitelesítési Ügyfélszolgálatán. (Az ügyfélfogadás rendjét itt találja: https://konzuliszolgalat.kormany.hu/felulhitelesites)
Fizetési kötelezettség
Az okiratok felülhitelesítésének konzuli díja felülhitelesítendő aláírásonként 5500 Ft, külképviseleten történő benyújtás esetén 20 EUR. Az eljárás díját a kérelem benyújtásakor kell kiegyenlíteni.
Eljáró szerv
Külgazdasági és Külügyminisztérium
Egyéb információk
Az okiratokat Apostille tanúsítvánnyal vagy ’klasszikus’ miniszteri felülhitelesítéssel kell ellátni annak alapján, hogy mely állam hatóságai előtt kívánják azokat felhasználni.
- A Külgazdasági és Külügyminisztérium azon államok vonatkozásában, amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában 1961. október 5-én aláírt Egyezménynek (a továbbiakban: Apostille Egyezmény), az Apostille Egyezményt Magyarországon kihirdető 1973 évi 11. tvr-ben meghatározott körben az okiratokat Apostille tanúsítvánnyal látja el. Az Egyezmény részes államainak folyamatosan frissített listája az alábbi oldalon található. Ezekben az esetekben az okirat az Egyezményben részes bármely államban minden további felülhitelesítés nélkül felhasználható.
- Azon államok tekintetében, amelyek nem csatlakoztak az Apostille Egyezményhez, a Külgazdasági és Külügyminisztérium az okiratok miniszteri felülhitelesítését végzi el, ezekben az esetekben az okiratokat a Külgazdasági és Külügyminisztériumban történt felülhitelesítést követően a felhasználás szerinti ország Magyarországon akkreditált külképviseletének diplomáciai felülhitelesítésével is el kell látni.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy egyes okiratokat az Apostille tanúsítvány kiállítása, illetve a miniszteri felülhitelesítés előtt közbenső felülhitelesítéssel is el kell látni. Az ezt kiállító magyar hatóság okirat típusonként eltérő lehet (A közbenső felülhitelesítést végző szervek listája a Konzuli Szolgálat oldalon található).
Tájékoztatjuk továbbá a kérelmezőket, hogy 2019. február 16-tól alkalmazandó az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2016/1196 számú európai parlamenti és tanácsi rendelet. A rendelet értelmében a rendelet tárgyi hatálya alá tartozó közokiratok mentesülnek a felülhitelesítés és Apostille alól, amennyiben a közokirat Az Európai Unió valamely tagállamának hatóságai által az adott tagállam nemzeti jogának megfelelően kerül kiállításra és az Európai Unió másik tagállamának hatósága előtt kerül bemutatásra.
A rendelet hatálya a következő területeken kibocsátott közokiratokra terjed ki (zárójelben jelezve, hogy ennek melyik magyar okiratfajta felel meg):
a) születés (születési anyakönyvi kivonat)
b) életbenlét (életbenlétről kiállított tanúsítvány)
c) haláleset (halotti anyakönyvi kivonat, holtnak nyilvánításról hozott bírósági végzés, halál tényének megállapításáról szóló bírósági végzés)
d) név (névváltoztatási okirat)
e) házasságkötés, beleértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot (házassági anyakönyvi kivonat, családi állapot igazolás)
f) a házasság felbontása, különválás vagy a házasság érvénytelenítése (házasság felbontásáról szóló bírósági ítélet, házasság érvénytelenítéséről szóló bírósági ítélet, házasság érvényességének megállapításáról szól bírósági ítélet, házasság létezésének vagy nem létezésének megállapításáról szóló bírósági ítélet)
g) bejegyzett élettársi kapcsolat, beleértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő jogállást (anyakönyvi kivonat bejegyzett élettársi kapcsolatról, családi állapot igazolás)
h) bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése, a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők különválása vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenítése (bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése tárgyában hozott végzés)
i) leszármazás (születési anyakönyvi kivonat, apaság megállapításáról szóló bírósági ítélet, apaság vélelmének megdöntéséről szóló bírósági végzés vagy ítélet, anyaság megállapításáról szóló bírósági ítélet)
j) örökbefogadás (örökbefogadást engedélyező gyámhatósági határozat, örökbefogadás felbontásáról szóló bírósági ítélet)
k) lakóhely és/vagy tartózkodási hely (lakcímet igazoló hatósági igazolvány)
l) állampolgárság (állampolgársági bizonyítvány)
m) büntetlen előélet (hatósági erkölcsi bizonyítvány)